Hogyan képződnek az árak az arany piacán?

Árképzés az arany piacán

Aranyár dollárban, forintban, grammban és unciában: Hogy is van ez? És mi az a "vételi" és "eladási" ár? Tulajdonképpen mennyiért lehet venni és mennyiért eladni? Továbbá mitől függ az arany ára? Kérdés kérdés hátán, íme a válaszok.

Amiről itt olvashat:

» A tőzsdei aranyár

» A fizikai arany ára

» Felvásárlási ár

» Befektetési arany vagy ékszerarany?

A tőzsdei aranyár

Az arany világpiaci árfolyamát amerikai dollárban jegyzik, ahogy a nyersanyagokét általában. Az általánosan elfogadott mértékegység az uncia, ami kerekítve 31,1 grammnak felel meg. A dollár per uncia adatot az aktuális dollár-forint árfolyammal megszorozva, mindig át lehet számítani az árat magyar forintra per uncia, amit ha elosztunk 31,1 grammal, akkor megkapjuk a nemesfém árát forintban és grammra vetítve.

Íme erre egy számtani példa: Ha a tőzsdén 2.000 USA-dollárba kerül egy uncia arany, és ezzel egy időben a dollár 350 forintot ér, akkor 700.000 forintnak felel meg egy uncia, illetve ezt elosztva 31,1-gyel, azt kapjuk, hogy kerekítve 22.500 forintot kell fizetni egy gramm aranyért. Fontos megjegyezni, hogy ez a tőzsdei ár, ami a színtiszta, 24 karátos finomságú, nyers aranyra vonatkozik.

2.000 ^$/_unc. * 350 Ft = 700.000 ^Ft/_unc.

700.000 ^Ft/_unc. : 31,1 ≈ 22.500 ^Ft/_g

A fizikai arany ára

A tőzsdén csak papíron adják-veszik az aranyat a kereskedők, fizikai értelemben, rudak és tömbök formájában az arany nem cserél gazdát. Elméletileg persze a tőzsdén is lenne erre mód, elvileg kérheti egy vevő a papíron megvett arany leszállítását például rúd formában, ebben az esetben azonban a tőzsdén kialkudott árra rájön még a késztermék gyártási költsége és annak szállítási díja is.

A gyártási költség egy 400 unciás (kb. 12 kg), tégla nagyságú rúd esetében elenyésző a rúd mérete szerinti anyagárra vetítve, és persze viszonylag magas egy parányi 2 grammos lemezkére vetítve. Visszatérve a fenti példához, egy 2 grammos kis aranylapban 45.000 forint lenne az anyagár a tőzsdei ár alapján. A gyártási, szállítási és a forgalmazó egyéb járulékos költségei (bérek, rezsik és egyéb működési költségek, adók, a forgalmazó elvárt nyeresége stb.) miatt azonban a fogyasztói ár ennél akár 10 százalékkal magasabb is lehet, 49.500 forint körül alakulhat. Egy 20 grammos, sőt akár 1000 grammos nagy rúd esetében már csupán néhány százalékos felárral lehet számolni, hiszen minél nagyobb a rúd arany-értéke, annál inkább eltörpül hozzá képest ez a felár.

A végső fogyasztói ár kialakításába beszámított költségek forgalmazókként változhatnak. Az a forgalmazó, aki nagyobb mennyiségben szerzi be az áruját, aki közvetlenül a gyártótól tud beszerezni, és nem valamely közbeiktatott nagykereskedőtől, nyilván kedvezőbb kondíciókkal dolgozik és még a szállítási költségét is optimalizálni tudja. Továbbá ha minél ügyesebben, költséghatékonyabban gazdálkodik, és még a profitelvárása is szerényebb, akkor nyilván kedvezőbb árakat tud kínálni, mint aki drágábban dolgozik. A kész befektetési termék árának kialakítása tehát a forgalmazó egyéni döntése, ami számos tényező függvénye. A vásárló ezért jól teszi, ha körülnéz a piacon, és az árakat összehasonlítja.

Szakértői tipp: Vigyázat az olyan ajánlatokkal, amikor valaki aranyat a tőzsdei aranyár alatt 5-10-20 százalékkal vagy akár még olcsóbban kínál. Ez garantáltan valamilyen csalásra utal. Miért is akarna bárki ennyivel ár alatt szabadulni az aranyától, ha bármely aranykereskedő azonnal és örömmel felvásárolja az aranyat tőzsdei áron? „Végkiárusítás”, „utolsó darabok”, „készletkisöprés”, „lejárt szavatosság miatti árengedmény” nincsenek az arany piacán.

Felvásárlási ár

Ha már ennyi szó esett a vételárról, akkor a visszavásárlási (felvásárlási) árról is szót kell ejteni. A forgalmazók tipikusan nem csak eladnak, hanem a fordított irányba, fel is vásárolják az aranyat. Ez az arany körforgása: Míg egy valaki veszi, addig más valaki pont, hogy eladja az aranyat.

Tulajdonképpen ugyanez történik egy pénzváltónál is, ahol eurót, dollárt, svájci frankot lehet váltani. És ahogy ott is van egy vételi és egy eladási ár, úgy az aranynál is valójában két ár létezik. Egy, amin az ügyfél vásárolni, és egy, amin eladni (visszavásároltatni) tudja az aranyát. E kettő között van egy néhány százalékos távolság, amit szakzsargonban marzsnak is szoktak nevezni. Ez az árrés úgymond a forgalmazó jutaléka, ami arra szolgál, hogy fedezze a vállalkozás működési költségeit.

Vajon lehet-e a visszavásárlási ár egy adott pillanatban felette az vételárnak, amin a vevő vásárolhat? Nyilván nem. Könnyen belátható, hogy ha az ügyfelek a vásárolt aranyukat már a vásárlás pillanatban haszonnal vissza is adhatnák, a forgalmazó percek alatt csődbe menne. Visszatérve a pénzváltós példához: Ott sem lehet eurót venni 390 forintért, és azonmód vissza is adni 400-ért. És valójában minden befektetés így működik. Vagy van vétel és eladás között egy kisebb-nagyobb távolság és ezért megkülönböztetnek egy vételi és egy eladási árat, vagy középáron köttetnek az ügyletek, és a forgalmazó az üzletkötés után jutalékot számít fel az ügyfélnek.

Szakértői tipp: A befektetéshez nem csak tőke, de türelem is kell. Ritkán fordul elő, hogy egy befektetés már másnap nyereségbe fordul. Többnyire el kell telnie valamennyi időnek ahhoz, hogy egy árfolyam emelkedjen, amivel párhuzamosan a vételi és a visszavásárlási ár is emelkedik. Majd egy idő után eljön a pont, amikor a visszavásárlási ár már meghaladja a korábbi vételárat, és a befektető nyereségbe kerül.

Befektetési arany vagy ékszerarany?

Az eddigiekben a 24 karátos (99,99 százalék) tisztaságú befektetési aranyról szóltunk. Aranyat azonban lehet más karátfinomságban ékszerként is vásárolni. Az ékszerarany Magyarországon általában 14 és 18 karátos (58,5 illetve 75 százalék) tisztaságú, ritkábban előfordulhat 9 karát is.

Az ékszerek vételára szintén igazodik a világpiaci aranyárhoz, hiszen az ékszergyártó cégek, ötvösök a világpiacon szerzik be az aranyat termékeik előállításához. Színaranyból azonban nem készülnek ékszerek, a keményebb és ezért kevésbé sérülékeny termékek előállításához más fémekkel ötvözik, tulajdonképpen "hígítják" az aranyat. Ennek eredményeként egy 100 gramm súlyú 14 karátos ékszerben csupán 58,5 gramm aranytartalom van, a maradék 41,5 gramm valamilyen kis értékű ötvözőfém, elsősorban ezüst és réz. Ezzel szemben egy 100 grammos befektetési aranyrúd 99,99 gramm aranyat tartalmaz.

A kezdeti számtani példánkhoz visszatérve egy 100 grammos befektetési aranyrúd 2.250.000 forint értékben tartalmaz aranyat. Ezzel szemben egy azonos tömegű, de csak 14 karátos ékszer aranytartalma 1.316.250 forintnak felel meg. Erre az anyagárra rakódik rá a gyártási költség. Az ékszerüzletekbe jellemzően iportőrökön, nagykereskedőkön keresztül kerül el a kész ékszer, azaz a gyártási költséggel növelt gyári árra rárakódik még egy nagykereskedői árrés, szállítási díjak az ékszergyártótól a nagykerig, majd a nagykertől az ékszerboltig. Ezután következik a kiskereskedő árrése és végül a legnagyobb költségtényező, a 27 százalékos Áfa. Mindezek eredményeként a 14 karátos ékszer legalább annyiba, de inkább még valamivel többe fog kerülni az üzletben a fogyasztó számára, mint a 24 karát tisztaságú befektetési arany, miközben az ékszernek csak alig több mint a fele arany.

A kérdés ezek után, hogy a használt ékszert mennyiért fogja tudni eladni a tulajdonosa a későbbiekben, ha esetleg pénzre van szüksége? A hideg zuhany igazán ekkor éri az ékszervásárlót, amikor azzal szembesül, hogy a 14 karátos ékszer felvásárlási ára pusztán az aranytartalomnak megfelelő ár, nevezetesen az eddigi példa szerinti durván 1,3 millió forint. Magyarul a fele pénzét fogja csak visszakapni, míg a befektetési aranyrúdért közel 2,2 millió forintot lehetne kapni.

Szakértői tipp: Az ékszer öltöztet ugyan, de befektetési célra a többlépcsős értékesítési lánc és a Magyarországon nagyon magas Áfa miatt nem alkalmas.