Nemesfémes alapfogalmak

Karát, uncia, színsúly, tisztaság és egyéb szakkifejezések

Vannak misztikus elemek. Nevüket bizonyos tisztelettel ejtjük ki. Az uránról a maghasadás és az atomenergia, a hidrogénről a hidrogénbomba jut eszünkbe, a vas, mint a legelterjedtebben használt szerkezeti anyag, az erőt szimbolizálja, míg az arany, ezüst, platina és a palládium, más szóval a nemesfémek a kincs és a gazdagság szinonimájává váltak. Ezeknek az értékes fémeknek a sok ezer éves történetében kialakultak speciális szakkifejezések, fogalmak, amiket minden nemesfémekbe befektetőnek érdemes megismernie. 

Karát

A karát szó a karob, azaz a szentjánoskenyérfa (Ceratonia Siligna L.) magjának nevéből ered. A régi keleti bazárokban ezt használták ugyanis a mérlegek kiegyensúlyozására szolgáló súlyként. Manapság a karát a nemesfémek, különösen az arany tisztaságának mérésére szolgáló ősrégi, hagyományos mérték. Főként az aranynál használjuk, a többi nemesfémnél kevésbé.

Az arany tisztaságát 24-es skálán mérik, ahol a 24 karátos arany a legmagasabb tisztaságot, vagyis a 100 százalékos aranytartalmat jelöli. Az alacsonyabb karátszámú arany ötvözött aranyat jelent, amely más fémeket, például ezüstöt vagy rezet tartalmaz. Például a 18 karátos arany 18/24 arányban tartalmaz aranyat, azaz 75 százalék aranytartalmat jelent, és ha az arab bazárban vett olcsó, 3 grammos arany nyaklánc 8 karátos, akkor abban bizony éppen, hogy csak 1 gramm az arany.

Hazánkban a hivatalosan elfogadott, fémjelezhető ékszerek 9, 14, 18 vagy 22 karátosak lehetnek. A karát jelölése a gyakorlatban nem egységes, rendszerint k vagy kt, esetleg ezek nagybetűs változata tűnhet a szemünk elé.

Létezik azonban egy másik karát fogalom is, amit itt csak a teljesség kedvéért célszerű megemlíteni. Karátnak nevezik ugyanis a gyémánt tömegét is. A kétféle karát tehát csak a nevében hasonlít, míg a gyémánt esetében a karát egy tömeget jelentő mértékegység, addig a nemesfémeknél egy arányszám.

Finomság

Minden, ékszerkészítésnél gyakran használt nemesfém közös tulajdonsága, hogy a mindennapos használathoz túl puha, és ezért ötvözni kell ahhoz, hogy kellőképpen ellenálló és megmunkálható legyen. Az ötvözés során bizonyos szabályok szerint más fémekkel keverik a nemesfémet, ami ellenállóbbá vagy alakíthatóbbá teszi, védi a mindennapok koptató hatásától, és a kívánt színhatást is beállítja.

A finomság a nemesfém tisztaságának egy másik kifejezése. Egy ötvözet finomsága azt jelenti, hogy a nemesfém milyen arányban van jelen a fémben, és ezt általában ezrelékben szokás kifejezni. Egy 1 kilós befektetési aranyrúd esetében a 9999-es finomság azt jelenti, hogy a rúd 999,9 ezrelékben tartalmaz tiszta aranyat (999,9‰), azaz 999,9 gramm az aranytartalma, és 0,1 gramm a benne lévő szennyeződés.

Az ezüst ékszerek esetében a 925‰ (‰ = ezrelék), az úgy nevezett „sterling” ezüst a leggyakrabban használ finomság, de – főleg dísztárgyak és evőeszközök esetében – találkozhatunk 800 ezrelékes ezüst ötvözettel is. Befektetési rudaknál és érméknél többnyire „háromkilences” finomsággal találkozunk, ami 999 ezrelék ezüstöt és 1 ezrelék (azaz 0,1 százalék) egyéb anyagot tartalmaz. Nagyon ritkán fordulhat elő még ennél is tisztább ezüst ötvözet, a „négykilences” finomság, ami 999,9‰ nemesfém, és 0,1 ezrelék, vagyis 0,01 százalék idegen anyag.

Az arany, mint a legkedveltebb nemesfém, többféle finomságban is kapható. Külföldről behozott ékszerek esetében gyakori csalódás, amikor kiderül, hogy a 8 vagy 9 karátos ékszerben alig egyharmadrész az arany – az egyik 333‰ a másik 375‰. Az ilyen ékszer is szép, a mindennapos használat során kevésbé sérülékeny, kopásállóbb, de az értéke természetesen kevesebb, mint egy színarany 999,9‰-es („négykilences”) befektetési aranyrúdé.

Uncia

Az uncia (angolul: ounce, rövidítve oz) egy latin eredetű szó, amelynek története az ókori Rómáig nyúlik vissza. A római időkben a súlymérés egyik mértékegysége volt, egy uncia a font tizenketted részét jelentette. Aztán az idők során különböző kultúrák és országok saját verziókat fejlesztettek ki az unciára, ami az angolszász országokban ma is használatos a tömeg, illetve a folyadékok (űrmérték) mérésére. Ez a kétféle használat máig rendszeres félreértésekre ad okot, ugyanis űrmértékként az uncia 28,3495 grammnak felel meg, míg tömegmértékként 31,1034 grammot jelent.

Űrmértékként főleg az USA-ban találkozni ezzel a mértékegységgel, ahol az élelmiszerek, például a vaj, sajt, húsok és más termékek csomagolásán gyakran tűnik fel az uncia megjelölés, de a konyhai receptekben is gyakran hivatkoznak rá a hozzávalók mérésére.

A nemesfémek súlyának mérésére azonban világszerte a 31,1034 grammot jelentő, úgy nevezett troy ounce, magyarul trójai uncia terjedt el. Érdekesség, hogy az elnevezésnek az ókori Trója városához semmi köze. A tényleges névadó a francia Troyes városa lehet, ahol vásári napokon ezt mértékegységet használták az árusok a súlyok mérésére.

A nemesfémes unciával különösen akkor fontos tisztában lenni, ha grammra akarjuk átszámítani a nemesfémek unciában jegyzett tőzsdei árát. Ezt az árat 31,1034-gyel kell elosztani ahhoz, hogy a grammonkénti árakat megkapjuk.

Nettó súly

A nettó súly a tiszta nemesfém súlyát jelenti egy tárgyban, például egy ékszerben vagy nem színaranyból készült érme esetében. Ez a súly nem tartalmazza a többi ötvözőfém és nem nemesfém alkotórészek (kövek, gyöngyök, zománc stb.) súlyát, csak a tényleges nemesfém mennyiségét. A nettó súly megállapítása elengedhetetlen az érték pontos meghatározásához, hiszen ahhoz csak a tiszta nemesfémet vesszük figyelembe.

Bruttó súly

A bruttó súly a tárgy teljes súlyát jelenti, beleértve az összes ötvözőfémet és egyéb nem nemesfém alkotóelemeket. Például a népszerű Krugerrand befektetési érme egy unciás változatának bruttó súlya 33,93 gramm. Ez az érme nem színtiszta aranyból készül, a tisztasága csupán 916,7‰. Az érme nettó súlyát, tehát a tiszta aranytartalmat úgy kapjuk meg, ha ezt a két értéket összeszorozzuk (33,93 * 0,9167 ≈ 31,1034), és ez pontosan egy uncia.

Fémjel

A fémjel egy hivatalos, kötelező pecsét, melyet nemesfémből készült ékszerekbe, dísztárgyakba ütnek be azért, hogy a tényleges nemesfém tartalmat igazolják. Fémjelezést Magyarországon kizárólag a NEHITI azaz a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet, pontos nevén a Budapest Főváros Kormányhivatalának Nemesfém Nyilvántartási, Ellenőrzési és Vizsgálati Osztálya végez Budapesten.

Befektetési célra készült termékekre, rudakra és érmékre nem vonatkozik a fémjelzési kötelezettség (508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet). A jogszabály értelmében mentes a fémjelzési kötelezettség alól a „fizetési eszközként használt nemesfém felhasználásával készült pénz”, „az érem és féldombormű” valamint „a nemesfémből vagy annak ötvözeteiből készült tömbök, rudak”. Ehelyett a (pénz-)érméket a gyártó nemzeti pénzverdék hitelesítik saját jogon az érmeképbe felvett technikai adatok (tömeg, finomság, nemesfémtartalom) felsorolásával. A befektetési rudakat pedig a gyártó cégek szintén a rudakon megjelenített adatokkal valamint gyártói jelükkel teszik beazonosíthatóvá.

Good delivery minősítés

A Bank of England 1750-ben hozta létre azt az aranytömbök minőségére vonatkozó kritériumrendszert, amelyet „London Good Delivery”-nek vagy röviden csak „Good Delivery”-nek neveznek. Ez a kifejezés magyar fordításban nagyjából annyit tesz, hogy a londoni nemesfém kereskedelemben a megkötött ügyletek leszállítására „elfogadható termék”. Ez volt a világon az első olyan szabvány, amely rögzítette, hogy a nemzetközi aranykereskedelemben egy tömbnek milyen minőségi elvárásoknak kellett megfelelnie.

Később megalakult a fizikai arany és ezüst kereskedelmének egyik legfontosabb központjaként a londoni nemesfémtőzsde, és ennek irányító szervezete az LBMA (London Bullion Market Association). Ez számos befektetési bank és nemesfémgyártó, finomító, kereskedő cég szövetsége, amely amellett, hogy naponta kialakítja a nemesfémek irányadó árfolyamát, ellenőrzi a piaci tranzakciókat. Felügyeli a piaci szereplőket és a „London Good Delivery” kritériumrendszert tovább fejlesztve, előírásokat is meghatároz a tőzsdén forgalmazható és a tőzsdei kontraktusok fedezeteként elfogadható nemesfém termékek eredetére és minőségére vonatkozóan.

Az LBMA szigorúan és rendszeresen ellenőrzi az egyes gyártókat és egy úgy nevezett „Good Delivery” listán közzéteszi azon gyártó cégeket, amelyek az előírt szabványnak megfelelő rudakat gyártanak. A vállalatokat szigorú kritériumrendszer alapján választják ki (minimálisan elvárt termelési mennyiség, a folyamat minden fázisát érintő technikai előírások). A folyamatos minőségbiztosítás miatt az LBMA Monitoring programjának keretében helyszíni ellenőrzéseket is végeznek az egyes finomítóknál. Ennek eredményeképpen akár vissza is vonhatják egy-egy vállalat jogát a listán való szereplésre.

A befektetők számára ennek azért van jelentősége, mert biztosak lehetnek abban, hogy a listán szereplő, szigorúan ellenőrzött gyártók termékei megbízhatók, jó minőségűek, ellenőrzött forrásból származnak és a világon mindenhol elfogadottak.

Bullion

A bullion kifejezés a befektetési célra gyártott nemesfém rudakat és érméket jelenti. Ez az angol szó Magyarországon kevésbé használatos, idehaza a befektetési arany, befektetési ezüst fogalmak terjedtek el. De aki külföldi honlapokat böngész, vagy egy internetes keresést indít a témában, annak fontos lehet ez a kifejezés.

Numizmatika

A numizmatika, más néven éremtan, a pénzzel és a pénztörténettel foglalkozó történeti segédtudomány. A numizmatika művelői, a numizmatikusok pedig azok, akik a régi érméket gyűjtik, rendszerezik és tanulmányozzák, függetlenül attól, hogy tudományos diszciplínaként vagy hobbiként teszik ezt. A nemesfémekből, elsősorban aranyból és ezüstből vert befektetési érmék, emlékpénzek, régi korok fizetőeszközei tehát természetüknél fogva a numizmatika tárgykörébe tartoznak.

Központi banki aranytartalék

A központi banki aranytartalék az országok központi bankjai által birtokolt aranykészletet jelenti, amelyet jellemzően a nemzeti deviza értékének biztosítására és a pénzügyi stabilitás fenntartására használnak. Az aranytartalékok mennyisége és kezelése fontos szerepet játszik a nemzetközi pénzügyi rendszerben, mivel az arany univerzálisan elismert fedezeti eszköz.