Az aranyat, ezüstöt, valamint a platina csoport fémjeit – platina, palládium, irídium, ozmium, ródium és ruténium, röviden PCSF –, valamint a réniumot és a higanyt (!) nevezzük nemesfémeknek. A nemesfémek fő tulajdonsága a föld valamennyi ismert elemével szembeni reakció közömbösségük, tartósságuk. Korrózióval és oxidációval, a szokványos fémekkel való gyengítéssel és oldással szemben igen ellenállóak. Jól megmunkálhatóak, könnyen formázhatóak, és ezzel együtt formatartók, merevek, az idő múltával is megőrzik tulajdonságaikat.
Csoportnevüket a mindennek ellenálló kémiai tulajdonságaiknak köszönhették, mivel ezek kiemelték őket az egyéb anyagok közül, és a társadalmi hasonlat alapján, mint a nemesi réteg, „nem vegyültek” az egyszerűbb elemekkel. Történelmileg természetesen ehhez hozzájárult a két tradicionális nemesfém, az arany és az ezüst évezredes kiválasztottsága, hogy a gazdagság megtestesítőjeként csak a társadalom felső rétegei birtokolhatták.
Érdekes történelmi tény, hogy volt idő, mikor az alumíniumról is nemesfémként beszéltek, de csak az ára miatt. Fizikai, kémiai jellemzői ezt nem támasztották alá. 1825-ös első kinyerésétől 1886-ig, a gazdaságos előállítási technológia feltalálásáig, az alumínium ára magasabb volt az ezüsténél, az aranyéval vetekedett.
Befektetési szempontból az arany befektetési termékek mellett léteznek ezüst, platina és palládium rudak, illetve érmék is. Azonban az arannyal szemben ezek értékesítése általános forgalmi adó köteles, tehát a tőzsdei árhoz képest ezek a fémek a rárakódó ÁFA miatt jelentősebb felárral érhetőek csak el.
- Az arany tulajdonságai
- Az arany kultúrtörténete
- Az arany előfordulása és kinyerése
- A magyarországi aranytermelés története
- Az arany bányászata
- Az arany felhasználása, gazdasági jelentősége
- Az arany mint befektetés
- A jegybankok és az arany
- Az aranytartalék alakulása Magyarországon
- Árfolyam grafikonok