A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot. A Horthy érában a fellelhető források alapján 1928-ban érték el a tartalékok 53 tonnával a legnagyobb mennyiséget, majd a második világháború idejére a készlet lecsökkent 30 tonnára. A háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán” ezt a 30 tonnányi aranytömböt és aranypénzt menekítették ki izgalmas, filmbe illő módon az ausztriai Spital am Pyhrn-be. A kimenekített aranytartalékot az amerikai hadsereg vette "védőőrizetbe" és csak a háború lezárását követően, 1946. augusztus 6-án szolgáltatta vissza teljes egészében az ország tulajdonába. Az ismét birtokon belülre került aranymennyiség óriási diplomáciai siker volt, és egyúttal fedezetet nyújtott az ország új fizetőeszközének, az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forintnak, ezzel támogatva a pénzügyi konszolidációt és a háború utáni magyar gazdaság stabilizációját.
|
Egy kis pénztörténeti kitérő |
|
Egy kis pénztörténeti kitérő |
A rendelkezésre álló adatok alapján a hetvenes évek első felében előbb 65–70 tonna körüli szintre emelkedett a hazai aranytartalék mennyisége, majd 1989-re ismét 50 tonna körüli szintre csökkent. A Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer felbomlását követő időszakban az aranytartalék jelentős változását befektetési- és spekulatív megfontolások befolyásolták. Az 1980-as évek végén, a rendszerváltás környékén döntöttek úgy a jegybank vezetői, hogy az arany monetáris szerepének csökkenése miatt az aranykészletet a minimális szintre kell csökkenteni. Ezért a nemzetközi aranypiacon történt értékesítések következtében 1989 májusától 1992 októberére – három jegybankelnöki cikluson át – a Magyar Nemzeti Bank aranykészlete 46 tonnáról több lépcsőben 3,1 tonnára csökkent. A készlet szintje ettől kezdve egy negyed századon keresztül változatlan maradt. A Nemzeti Bank az ellenértékként kapott devizát külföldi állampapírokba fektette be. A mennyiségi leépítés mellett az aranytartalékokkal kapcsolatos másik döntés az volt, hogy a jegybank Londonban tárolja a "nemzet aranyát", a Bank of England páncéltermeiben.
A 2008–2009-es globális pénzügyi- és hitelválság a teljes pénzügyi rendszerbe vetett bizalom megrendülését okozta, és alapjaiban írta át a jegybankok aranytartalékokkal kapcsolatos magatartását is. Az új tendenciák az aranykészlet tartása, gyarapítása, vagy a hazaszállítása lettek. Újra jelentősége lett annak, hogy az arany nem pusztán egy a befektetési termékek közül. Az arany, mint tradicionális, hitelkockázattól mentes tartalékeszköz újra és erősödő mértékben gazdaságstratégiai szereppel is bír, mivel olyan eszköz, amely alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére külföldön és belföldön egyaránt. Ezért 2018-ban az MNB vezetése döntött az aranytartalék hazahozataláról. A jegybank megítélése szerint a 3,1 tonnányi aranytartalék országon belüli birtoklása – amely lépés összhangban van a nemzetközi trendekkel – tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat.
Bővítés három lépcsőben
2018. október 16. egy újabb mérföldkő következett a hazai aranytartalékok történetében, amikor a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy "hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva" az ország aranytartalékának jelentős emeléséről döntött. 1986 óta először vásárolt újra fizikai formában aranyat a jegybank. A vásárlás eredményeként a nemesfém állomány a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára, azaz tízszeresére emelkedett. Az akkori árfolyamon számolva mintegy 1,24 milliárd dollárt kitevő magyar aranytartalék a teljes nemzetközi tartalékon belüli arányt tekintve a közép-kelet-európai régiós átlagnak megfelelő 4,4 százalékra emelkedett. E lépéssel a nemzetközi rangsor végéről egészen a középmezőnyig sikerült előrelépni, mind az aranytartalék méretét, mind pedig arányát tekintve.
2021-ben egy további aranyvásárlással lepte meg a jegybank a közvéleményt. Április 7-én már kész tényként jelentette be, hogy az addigi 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte az ország aranytartalékát. Ezzel Magyarország a jegybanki aranytartalékok nemzetközi rangsorának középmezőnyéből annak felső harmadába lépett elő.
2024. szeptember 30-án további készletbővítésről érkezett hír: Ekkor az MNB már 110 tonnára bővítette az aranykészletét, amivel Magyarország egy főre jutó aranytartaléka 0,32 unciáról 0,37 unciára emelkedett, így a kelet-közép-európai régióban jelenleg hazánk rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.